Görög apácamonostor és a jezsuita templom

Szűz Mária görög apácamonostor

Az állatkerttől tovább haladva a Betekints-völgyben a veszprémvölgyi apácák Szűz Mária apácakolostorának romjaira bukkanunk. A Séd partján 1020 körül alapította István király fia, Imre herceg bizánci felesége, valamint kísérete részére. Alapítólevele a mai napig fennmaradt egy 1109-es másolat formájában.

A kolostor az első apácazárda és nevelőintézet volt Magyarországon. Az apácák azt kapták feladatul, hogy az előkelő magyarok leányait a keresztény hit igazságaira oktassák, s a leányokat a nyugati udvaroknál otthonos műveltség, finom modor, jóízlés és művészi kézimunka titkaiba beavassák.

Feltehetőleg a koronázási palást is itt készült, bár eredetileg más célra, és úgy tartják, hogy maga Gizella királyné is dolgozott rajta. Innen ered a koronázási palásthoz kötődő tradíció, mely minden magyar királyné keze munkájának nyomát őrzi a paláston.

A barokk jezsuita templom

1625-ben, miután a törökök elmentek, a domonkos apácák birtokait, így az egykori kolostor romjait is, a győri jezsuiták kapták meg.

A régi templom helyén, annak köveit felhasználva, 1747-ben kezdték el építeni a ma is látható, új, barokk templomot. Eredeti építettői a munkálatokat azonban teljesen sohasem fejezték be. A jezsuita rend feloszlása (1773) után a templomot is sorsára hagyták.

A templom építése 2010-ben fejeződött be. A „Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében” c. projektnek köszönhetően ma újra látogatható a jezsuita templom, amely rendezvényhelyszínként is szolgál, környéke, a Veszprémvölgy, kedvelt kirándulóhely játszóterekkel, tóparti sétányokkal.